Kérjük, tekintsék meg az angol nyelvű részt is (link az alján), mert az tartalmazza a szentmisék szándékait és más fontos tájékoztatást.
VÁLASZOS ZSOLTÁR: Mennyei kenyeret adott nékik az Úr.
BÓNA ATYA TOLLÁBÓL: Ebben a rovatban szeretnék némi időt és teret szentelni az Eucharisztiáról szóló tanításnak. Ma csak röviden szeretném megemlíteni az egyik legfontosabb szempontot: Krisztus valóságos jelenlétét az Eucharisztiában. Krisztus valóságos jelenlétéről szóló tanítás az Eucharisztiában azt a tényt hangsúlyozza, hogy a liturgiában használt kenyér és bor a mise ünneplése során (a konszekráció idején) Jézus Krisztus valóságos Testévé és Vérévé válik. Bár ez a hit nagy misztériuma, amely meghaladja az emberi agy teljes felfogóképességét, mégis igaznak ismerhetjük el.
Ez a felismerés Jézus Krisztus tanításában gyökerezik, és a Katolikus Egyház a kezdetektől fogva vallja. Az Egyház a János 6 mellett más bibliai igeversekre is támaszkodik: 1Kor 10,16-17, ahol Szent Pál az Eucharisztiáról mint Krisztus testéről és véréről beszél; 1Kor 11,23-26, ahol Szent Pál hangsúlyozza az Eucharisztia méltó vételének fontosságát; az utolsó vacsoráról szóló beszámoló pedig a Lukács 22,7-20-ban található.
Az ókeresztény írások szerint Antiókhiai Szent Ignác (Kr. u. 35-107 körül) és Szent Jusztinusz Mártír (Kr. u. 100-165 körül) hitt Krisztus valóságos jelenlétében az Eucharisztiában. Szent Ignác például a szmirnaiakhoz írt levelében egyszerűen fogalmazott: „Az Eucharisztia a mi Megváltónk, Jézus Krisztus teste, aki szenvedett a bűneinkért, és aki az Atya jósága által feltámadt a halálból.”
A középkorban olyan teológusok, mint Aquinói Szent Tamás, arisztotelészi kategóriákat használva elmélkedtek arról, hogy Krisztus hogyan van jelen az Eucharisztiában. A “transzszubsztanciáció” kifejezést használta a hit e nagy misztériumának leírására. A Tridenti Zsinat (1545-1563) kanonizálta ezt a kifejezést, és megerősítette a valóságos jelenlét értelmezését, kijelentve, hogy az átváltoztatás csodálatos és lényegi változás, nem csupán szimbolikus vagy metaforikus.
A protestáns reformáció a valóságos jelenlét alternatív értelmezését vezette be. A lutheránusok például a “szentségi egyesülést” hangsúlyozták, míg Zwingli és más reformátorok Krisztus jelenlétét spirituálisnak vagy szimbolikusnak tekintették. Mindezeket a nézeteket az Egyház elutasította, mint amelyek nem felelnek meg a Szentírásnak és az apostolok által átadott hagyománynak. A valóságos jelenlétbe vetett egyhangú hit a korai egyházatyák körében, és az, hogy 1500 éven át nem volt jelentős ellenvélemény, érvként szolgál annak igazsága mellett. Nem valószínű, hogy a Szentlélek tévedésben hagyná az Egyházat egy ilyen központi tanítással kapcsolatban.
Krisztus valóságos eucharisztikus jelenlétének gyakorlati alkalmazása az életünkben a jobb térdre borulás a templomban (az Eucharisztia felé). Ez az imádat jele és a Krisztus Valóságos Jelenlétébe vetett hitünk kifejezése. Az Eucharisztia felé való céltudatos térdhajtással elmélyítjük hitünket és Krisztus Valóságos Jelenlétébe vetett odaadásunkat, és elsajátíthatjuk az Eucharisztia e rendkívüli ajándéka iránti tisztelet és áhítat érzését.
MA MISE A SZENT ERZSÉBET KEGYHELYNÉL 11:30-as KEZDETTEL. NINCS 11 órai szentmise a Szent Imrében
ÁLLAMALAPÍTÓ SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÜNNEPÉT augusztus 18-án tartjuk meg. Ünnepi szentmise d.e. 11:00-kor lesz. Családias nyári piknik, ételek kaphatók 12:30-tól 3 óráig.
AZ ONLINE SZENTMISEKÖZVETÍTÉS – d.e. 11:30 – kor Szent Erzsébet kegytemplomból https://www.facebook.com/saintemeric/ és a https://stemeric.com/hu/ honlapokon lesz.
IMÁDKOZZUNK MINDEN NAP HÁROM ÜDVÖZLÉGYET PLÉBÁNIÁNKÉRT!
Ez a bejegyzés olvasható angol nyelven is.
Nincs még hozzászólás ehhez a bejegyzéshez! Van véleményed?