VÁLASZOS ZSOLTÁR: Uram, minden utad irgalom és hűség, azoknak, kik szövetséged törvényét megtartják.
BÓNA ATYA TOLLÁBÓL: (1) Az értesítő címlapján látható kép azt a pillanatot örökíti meg, amikor Noé az özönvíz után oltárt épített, és égőáldozatokat mutatott be az oltáron az Úrnak.
(2) Nagyböjt első vasárnapján hagyományosan azt az evangéliumi részt olvassuk, amelyben Krisztus pusztában való megkísértéséről van szó. A kísértés témája gyakran vezet az Úr imájában szereplő mondattal kapcsolatos kérdéshez: „ne vígy minket kísértésbe; de szabadíts meg a gonosztól.” Jakab leveléből (1,13) tudjuk, hogy Isten nem kísért meg (nem csábít) minket a bűnre. Meg kell változtatnunk a Miatyánkot? Hogyan kell megérteni ezt a látszólagos ellentmondást?
Először is, ezek Jézus szavai, és nem szabad megváltoztatnunk őket csak azért, mert külön erőfeszítést kell tennünk a megértésükre. Az Ő szavai olyanok számunkra, mint az ereklyék. Ezt a mondatot 2000 éve változatlanul megtartottuk, pedig már 192-ben a keresztények is ezen a mondaton vitatkoztak. Ezért ez nem újdonság.
Másodszor, a Bibliából megtudjuk, hogyan vezeti Isten az Ő népét, és mi, az Ő népe, hogyan kérjük viszont Őt, hogy vezessen minket az igazság útján. Így közvetve arra kérjük Istent, hogy védjen meg minket a veszélyes utaktól. Ebben az összefüggésben tehát a Miatyánkban folytatjuk Isten népének imáját: vezess minket az igazság útján.
Harmadszor, a kísértés (peirasmos) görögül mind próbatételeket jelent, amelyek próbára tesznek minket, mind pedig kísértést a csábítás értelmében. A legtöbb magyarázat szerint azonban az Újszövetségben a próbatételként való használat a szokásos jelentés. Ezért a próbatétel/próba a legvalószínűbb hangsúly ebben a szövegben, és az Úr imájában azt kérjük, hogy kíméljen meg minket a próbatételektől (de legyen meg az Úr akarata).
Összefoglalva, mindkét kontextusban, a Miatyánkban valójában a gyengeségünket ismerjük el, és azt, hogy önmagunkban mennyire kudarcot vallunk Iránta. Így indirekt módon bátorságot és erőt kérünk Istentől. Továbbá az, hogy Jézus ezt a mondatot beleveszi az imába, arra emlékeztet bennünket, hogy a kísértés (a gonosz) elkerülése kell, hogy legyen lelki életünk egyik fő gondja.
A nagyböjti rendeletek áttekintése a latin katolikusok számára: 1. A Hamvazószerda és Nagypéntek a hústól való tartózkodást, valamint a böjt napját jelenti, ezért csak háromszor szabad enni, de csak egyszer jóllakni (a két másik étel nem lehet egyenlő egy teljes étkezéssel). 2. A nagyböjt idején minden péntek hús-tartózkodási nap. 3. A hústól való tartózkodás kötelezettsége 14 éves kortól kezdődik. 4. A böjtölési kötelezettséget 18 éves kortól 59 éves korig szükséges betartani.
ÜNNEP: Február 22. Szent Péter apostol székfoglalásának ünnepe. A IV. században keletkezett római ünnep, amely az apostolokra alapított Egyház egységét hirdeti.
CSERKÉSZEBÉD: A Cserkész Barátok Köre és a clevelandi cserkészcsapatok szeretettel meghívják Önt és kedves családját hagyományos ebédjükre vasárnap, 2024. február 25-én, d.u. 12:30-kor, a Szt. Imre templom dísztermében. Az étlap borsóleves galuskával, Badacsonyi csirke vadrizzsel, sült cukkini és sárga tök, és almás pite desszertnek. Adomány: $28.00 (12 éven aluliaknak $12.00). A rendelési határidő hétfő, február 20. Online: www.csbk.org vagy Globits Zsuzsinál, 440-777-4677.
AZ ONLINE SZENTMISEKÖZVETÍTÉS – d.e. 11:00 – kor Szent Imre templomból https://www.facebook.com/saintemeric/ és a https://stemeric.com/hu/ honlapokon lesz.
IMÁDKOZZUNK MINDEN NAP HÁROM ÜDVÖZLÉGYET PLÉBÁNIÁNKÉRT!
Ez a bejegyzés olvasható angol nyelven is.
Nincs még hozzászólás ehhez a bejegyzéshez! Van véleményed?