Kérjük, tekintsék meg az angol nyelvű részt is (link az alján), mert az tartalmazza a szentmisék szándékait és más fontos tájékoztatást.
VÁLASZOS ZSOLTÁR: Légy áldott, Szent István király!
BÓNA ATYA TOLLÁBÓL: (1) Boldog Szent István napot kívánok mindenkinek! Szeretettel üdvözlök mindenkit, aki részt vesz a Szent István-napi ünnepi szentmisén és pikniken. Szent István (kb.975-1038), Magyarország első keresztény királya, Magyarország fővédőszentje. 1083. augusztus 20-án avatták szentté, így ezen a napon kezdtek el liturgikusan megemlékezni róla Magyarországon. 1686-ban XI. Ince pápa, a Buda török elnyomás alól való felszabadítása alkalmából, elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról Szeptember 2-án (a tulajdonképpeni felszabadulás napján). Az 1970-es liturgikus reformok során Szent Joachimot, akinek ünnepe augusztus 16. volt, összevonták Szent Anna ünnepével (július 26.). Ezt követően a liturgikus módosítók Szent Istvánt áthelyezték erre a megüresedett napra, hogy közelebb kerülhessen tényleges halálának napjához (augusztus 15.). Ezért az általános Római Naptárban, és így az egész világon augusztus 16-án emlékeznek meg Szent Istvánról. Mi magyarok azonban a régóta fennálló szokás miatt augusztus 20-án ünnepeljük ünnepét.
Szent István karakterében egyesült az államfő, a családapa és az Egyház hűséges fia. Vallásossága tündöklik, jótékonysága követésre indít. Szigorú volt, de elsősorban önmagához, s utána népéhez. Ennek is köszönhető, hogy Szent István országa még ma is áll. A keresztény értékek őrizték meg nemzetünket a történelem viharjaiban, és ma is ezek jelentik a jövő biztosítékát. Kérjük hathatós közbenjárását magyar népünkért, a világon élő összes magyarért és önmagunkért! Szent István király, könyörögj érettünk!
(2) Ha ellátogatnak Szent István termünkbe, ott láthatnak egy régi szentképet: Szent István térdel a Szűzanya előtt. Az örökös nélkül maradt István 1038. augusztus 14-én, halála előestéjén Székesfehérváron ajánlotta fel a Szent Koronát és az országot Szűz Máriának. Ennek a felajánlásnak a hatására született meg a latin kifejezés Magyarországra: Regnum Marianum. Ez azt jelenti, hogy „Mária királysága”, és ez lett Magyarország régi latin katolikus neve. Hartvik püspök Szent István legendája (11. század vége/12. század eleje) a következőképpen mondja el ezt a történetet:
„Végre Isten irgalmából, a százszoros jutalom díjára érdemesen, láz vette le lábáról, s mikor már nem volt kétséges halálának hamari napja, előszólította a püspököket és palotájának Krisztus nevét dicsőítő nagyjait; először megtárgyalta velük, hogy kit választanak helyette királynak. Majd atyailag intette őket, hogy őrizzék meg az igaz hitet, amelyet elnyertek; hogy az igazságot szeressék, az égi szeretet láncait kedveljék, gyakorolják a szeretetet, az alázatossággal törődjenek, de mindenekelőtt a kereszténység zsenge ültetvényén csőszködjenek. E szavak után kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: »Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó Istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.”
EGY GONDOLAT: „Semmi sem emel föl úgy, mint az alázatosság, és semmi sem aláz meg annyira, mint a kevélység és gyűlölség. Békítő és ne békétlenkedő légy! A jog célja a béke…” Szent István király Intelmei
AZ ONLINE SZENTMISEKÖZVETÍTÉS – d.e. 11:00 – kor Szent Imre templomból https://www.facebook.com/saintemeric/ és a https://stemeric.com/hu/ honlapokon lesz.
IMÁDKOZZUNK MINDEN NAP HÁROM ÜDVÖZLÉGYET PLÉBÁNIÁNKÉRT!
Ez a bejegyzés olvasható English (angol) nyelven is.
Nincs még hozzászólás ehhez a bejegyzéshez! Van véleményed?